Egy nő és egy férfi
Írta: iytop Dátum: November 22 2012 17:15:55
H
Ez a hölgy, fenséges, gyönyörű,
Irigylik mások e tökélyt,
A férfi megjelenése kitűnő,
Óvó, erős akaratú lény.
Teljes hír
- A tanítás -
Ez a hölgy, fenséges, gyönyörű,
Irigylik mások e tökélyt,
A férfi megjelenése kitűnő,
Óvó, erős akaratú lény.
A nő gazellaként lép be az ajtón,
Márkás táskáját a székre teszi,
Bizakodón elfoglalja a hálót,
Hol magáról drága ruháit leveti.
Társa nemtörődömséggel figyeli,
Ingét hajítja erre, a zoknit arra,
Oly rendetlen mindig hányaveti,
Sört kortyol s asszonyát hátra hagyja.
A nő a liliom illatában fürdik,
Kényezteti magát, mosolyog,
Fejét párnára hajtva ujját összefűzi,
S álmodozni mer a holnapon.
Rabul ejti az ágyat az éjszaka,
E testet csak az ágytakaró simogatja.
Éjfél is elmúlt ölelésnek nincs nyoma,
A férfi az élvezetet a képernyőről kapja.
S mikor eljön a reggel, csörög az óra,
A nő felébred mosollyal arcán,
A férfi fáradt, zilált, mogorva,
Gondolata látszik egész máshol jár.
A nő munkába megy, új a munkahelye,
Oly vidám, hogy a jó reggelt örömmel mondja,
Ó, azok az ajkak, csodaszerek,
Öröm ül szemében, míg helyét elfoglalja.
Az idő múlik, a percek peregnek,
Lényéből derű árad, jókedve nagy,
S íme a kávé fő, illatok erednek,
A kávéscsészén rúzsa nyomot hagy.
És ez a hölgy, ki gazelleként lépdel,
Ócska kis táskáját a székre hajítja,
Nem törődömséggel, fanyar képpel
Lép be a hálóba az ajtót kinyitva.
A férfi, mint egy bolond, neki sok csókot ád,
S mint kit elvesztettek várja őt az ágyba,
De a nő citromos vízzel hűsíti magát,
S a pohár szélén ég vörös rúzsa lángja.