Kérelem
Írta: Bettany Dátum: November 24 2012 05:25:03
H
Oh, vágyálom, te, mi légbőlkapott vagy, szertehullasz,
Mikor karom feléd nyúl ki, érted, várakozva,
S te, te édes mivoltja a létnek összecsuklasz,
S bennem a mélyből jön elő a bánat-könny arcomról lehullva.
Teljes hír
Oh, vágyálom, te, mi légbőlkapott vagy, szertehullasz,
Mikor karom feléd nyúl ki, érted, várakozva,
S te, te édes mivoltja a létnek összecsuklasz,
S bennem a mélyből jön elő a bánat-könny arcomról lehullva.
Bár tudnám most is bátran értékelni a szabadságot,
Mit kaptam, hogy létezésem kiteljestéig gazdálkodjam vele,
De nem megy ez, vágyálmom, Te jobban kellesz; a gazdagságot,
Mit Tündérföld adhat lecsrélném rád; szívem e kérésemmel van tele.
A tökéleteset kívánom, oh ég, lecsrélni arra, mi nem az.
Furcsának tartják ezt azok, akik mást hallottak tőlem még a minap.
De bennem új és új érzelmek kavarognak, tegnap hamisa lesz ma igaz,
Hogy kiteljesedhessen eme emberi lét, kit holtáig követ az égi pap.
Nem tudom, merre visz az utam, vágyálmom, de kérlek téged
Ha engem nem vetsz arra, merre Ő jár, hát vesd Őt utamba idő adtán,
S hogy siettetlek, bocsásd meg nekem, ne ontsd rám a mérged,
Ne zárd el előlem azt az egyet, ki engem vár a végtelenség partján.