De...
Írta: albatrosz Dátum: November 26 2012 19:16:44
V
Csend van, néma csend.
Átláthatatlan, zord csend.
Hallom, ahogy a könnyeim
Végigfolynak arcomon,
Teljes hír

Látható a remény,
Vagy csak lebeg előttem?
Hihetek benne,
Vagy a fagy elnyel mindent?
Rádnézek,
de Te csak némán figyelsz,
Megdermed bennem az érzés,
s legyilkol a félelem.
Csak játszol a szívemmel,
vagy néha még azt sem.
Csend van, néma csend.
Átláthatatlan, zord csend.
Hallom, ahogy a könnyeim
Végigfolynak arcomon,
Érzem, ahogy a sós íz
felélénkül ajkamon.
Akaratlanul születnek meg szívemból,
s ahogy ajkamhoz érnek meghalnak erőtlenül.
De akkor miért fogtad meg a kezemet?
De akkor miért az a meleg tekintet?
De akkor miért azok a sóhajok?
De akkor miért lépsz közelebb, amikor ott vagyok?
De akkor miért azok a kedves szavak?
De akkor miért van az a sok reményszínű pillanat?
Nem értelek...
Nem értek semmit...
Kérdések hada mindenhol!
Meg akarok halni,
Nélküled már nem akarom.
Belemarkolok a levegőbe,
s a maró csend szétvágja kezeim.
Imádkozom vérző ujjakkal,
de Te nem hallod meg szavaim.
Elcsuklik a hangom,
Csak belülről hallom magamat,
Szétfeszül a lelkem,
összetörik a pillanat...
A szívemben egy szilánk mély sebet ejt,
A könnyeim vérré válnak,
de Tőled még mindig nincs felelet.
Meg fogok halni,
én ezt már nem bírom Nélküled.