A HONTALAN
Írta: Szollosi David Dátum: December 01 2012 04:51:33
H
Egy kurd vidéken látott napvilágot,
pont olyan volt, mint minden más gyerek;
ínségben nőtt fel, állatokkal játszott,
körötte testvér, egy egész sereg.
Teljes hír
Egy kurd vidéken látott napvilágot,
pont olyan volt, mint minden más gyerek;
ínségben nőtt fel, állatokkal játszott,
körötte testvér, egy egész sereg.
Apja és anyja régen munka nélkül,
akár a többi falubeli nép;
járt iskolába hébe-hóba, végül
kivették, nem volt rávaló elég.
Perzsa sosem volt, arab sem eléggé,
szívében mindig csak egy kurd maradt;
török az nem lett, grúz az még kevésbé,
aludt a földön, utcán, híd alatt.
Éhen ne haljon, kénytelen volt lopni,
elkapták persze, börtön jött, bilincs;
nehéz a mások megvetését szokni
annak, ki rongyos, még egy ágya sincs.
Fegyverbe hívták, lázadó lett végül,
szabadságharcos, hívd akárhogyan;
de bárhol él is, menekülni készül,
öt ország közt él, mégis hontalan.
Becsüld meg, testvér, van saját országod,
mindenki ezt ma nem mondhatja el;
hazádat hogyha sehol nem találod,
légy vétkes, vétlen – hontalan leszel…
________________________________________