Gyermekek voltunk
Írta: kormi37 Dátum: Január 20 2008 03:29:59
T

Gyermekek voltunk egykoron,
Teljes hír


Gyermekek voltunk egykoron,
Gyermekké válva lettünk felnõtt,
Az utat még nem tudtuk,
De már az élet útján elindultunk.
A csillagok fent az égen,
Körbe fonják az életünk.
Ha majd lesz gyermeked, az lesz az életed.
Érezted már Te is, hogy a gyermeki szív mit érezhet?
A szíved kicsi korban sírt, de szeretett,
Ez megmaradt Te benned.
Ha fájt valami elõjön benned a kisgyermek,
Csak érezned kell a szívedmélyén õ van veled.
Senki nem tudja letagadni ezt a gyermeki ént,
Mert mindenki szívében benne él.
Megszülettél és felnõtt lettél az életben,
Sok akadály van, de le tudnod küzdeni,
Mert szíved tiszta és tud szeretni.
Ha síró gyermeket látsz te is sírsz valahol,
Eszedbe jut majd, hogy te is voltál gyermek egykoron.
Változtatni lehet az életen,
Mert mindíg van amiért élni érdemes.
Hajnalban a szemed becsukod,
Álmodban ott lesz a gyermekkorod.
Ami fájt, azt felváltja a szeretet,
Öledben lesz egy barna kislány aki szeret.
Már felnõtt lettél és éled vele az életed.
Édesanyád most könnyeit hullajta,
Édesapád a szívét nyugtatja.
Milesz velünk édes fiam ha elmész?
Mi, meg öregek lettünk, na nézdd!
Semmi baj édes szüleim,
Visszajövök majd hozzátok még.
Ajtót nyitom rátok, mert a szivemmel haza vágyom.
Szívem fáj, de külön kell élnünk,
Ez az élet ezt kell tennünk.
Sose fogom feledni, hogy ki vigyázott reám,
Ki az aki ápolt és szeretett,
Ki az aki fürdetett habos vízben.
Mikor megszülettem, nem tudtam milyen is a világ.
Most megyek, és élem életemet tovább,
De örökre, a gyermeki énem bennem maradt.