Sarjadó lehelet már
Írta: szukicszs Dátum: December 11 2012 18:07:09
V

Talán csak egy lágy mosoly vagyok
Egy fáradt pocsolyában neked,
De, ha észreveszed, mosolyba fordul szíved,
És nem számolod már a perceket.
Teljes hír

Talán csak egy lágy mosoly vagyok
Egy fáradt pocsolyában neked,
De, ha észreveszed, mosolyba fordul szíved,
És nem számolod már a perceket.

Az élet egy buborék neked, ahol laksz,
Amíg nem látod meg önmagadat
A víztükörben, arcomban, s létedet,
És nem válsz eggyé velem, aki vagy.

Vagyok, aki vagyok, vagyok, aki vagy,
Maga az élet, mely elzárva még,
De sarjadó lehelet már, mi olvad fogságából,
S gyémántot teremt a kőből általunk önmagában.