25 év
Írta: Eve Dátum: December 13 2012 19:15:50
V
Ismételten eltelt egy év.
A húszas éveim feléhez értem,
mikor már tudnom kéne, hogy merre tart az életem,
hogy mit is szeretnék valójában,
Teljes hír
Ismételten eltelt egy év.
A húszas éveim feléhez értem,
mikor már tudnom kéne, hogy merre tart az életem,
hogy mit is szeretnék valójában,
s mennyire nézhetem reálisan ezt a világot.
A szörnyű igazság nem más,
mint egyik napról a másikba lépve,
a munkahelyi stressztől nem mentesülve,
a magánéleti gondokkal küszködve,
vagy éppenséggel jelen pillanatban nem küszködve,
a magánnyal harcolván élem az életem.
Huszonöt gyertya díszeleg a tortán,
de én felnőni soha nem akarván,
gyerek szeretnék maradni örökre,
kinek nincsen se búja, sem semmiféle gondja baja,
ő még játszhat megfeledkezve az időről reggeltől estig.
Nem, már nem vagyok gyerek,
ám még igazán felnőtt sem.
E köztes állapot között lebegek,
ki tudja jól hogy vannak kötelezettségei,
miknek eleget kell tenni.
Na-de a szívvel más a helyzet,
ő nem ésszerűen gondolkozik, felettébb álmodozik.
Még mindig előttem áll ama nagybetűs élet,
ellenben én most csak lebegek.
Nagyot harapok a tortámba
elfújom nagy levegőt véve a gyertyákat
azt kívánva magamnak gondolatban,
hogy örökre boldog legyek,
mindig legyenek kik mellettem állnak,
és feledhetetlen szeretet adnak.