Igazából csak az szeret...
Írta: csak-fater Dátum: Január 21 2008 18:52:02
Igazából csak az szeret tisztán, aki könnyezve eltemet,
Csak az gyûlöl igazán, aki szívbõl õszintén megszeret.
H
Teljes hír
Igazából csak az szeret tisztán, aki könnyezve eltemet,
Csak az gyûlöl igazán, aki szívbõl õszintén megszeret.
A keserû, köves utamon, mely tõled elvezet,
Sorfalat állnak az ilyen-olyan percek, nem élvezet.
Minden perc egy kép, minden percben valamit látok,
Mosolygó arcok, mosoly mögött vívott kemény harcok.
Belém mumifikálódtak a remélt vágyak s álmok,
Minden percben képet látok. Nagyon fájok!
Csendben kapaszkodik rám roppant súlyával a keserves bánat,
Némán kullogok a sorfalat álló percek közt, nem nyitom ki számat.
Egy fûszálselymét sem érinted kapcsolatunkért, hogy szebb, s jobb lehessen,
Pedig éreznéd, harmatcseppként hogy csüng egy könnycsepp várva, hogy leeshessen.
Kullogok kicsavart szívvel az úton sorfalat álló percek közt vánszorogva,
Hogy az utam végén váró akasztófán lássam majd lelkem lógni himbálózva.
Csak az szeret igazából, aki majd könnyet hullajtva eltemet,
Ki magában megõrzi képemet, szívében szeretõ lelkemet.