Az éj meséje
Írta: TimeTraveler Dátum: December 17 2012 17:03:18

---

V

Csak az éjsötét glória, a fekete,
Mi orrát, szemét, arcát, fejét elfedte,
Csak a lámpafény égetett sötétsége,

---

Teljes hír

---

Csak az éjsötét glória, a fekete,
Mi orrát, szemét, arcát, fejét elfedte,
Csak a lámpafény égetett sötétsége,
És csak szurok lelke látszódott belőle,
De ez az arc mesél.

Mosott ruhája is, mi földre hullott és
Mintája már nem látszódott, csak az a fél
Szemöldök, lehunyt szem, mi leragadt, egy kép,
Látszik, megtört egy súly alatt,
Mégis mesél.

Lépte nyomán nem teremnek ugyan Rózsák,
Talpai sáros utak földjeit hordják,
Teste elfáradt, combja húzza a lábát,
Tartása ferde, válla mutatja kárát,
De nem mondja el, lénye mesél.

Kopott kapualjhoz ér, bezörget és vár,
Figyel, hogy gyúl-e már fény, kattan-e a zár,
Ember, te öreg, ki az ajtót nyitod, tán
ismered? Történetét, életét akár?
Nem szól. Csak néz, és a szeme
mesél.