Földönfutóvá lett az értelem
Földönfutóvá lett az értelem,
hontalan magányában megremeg,
arc nélküli csarnokában,
sóvárog üressé váló lelkekben.
Zagyvaság bontogatja szárnyait,
repülni tanítja őrültjeit,
vírusként megfertőzve úgy mindent,
határok közé állít végtelent.
Ha eljut a gondolat szavakba,
észérvek bújnak fényről sarokba,
tetté válik így a képtelenség,
akkor lesz igaz reménytelenség.
Földönfutóvá lett az értelem,
hajléktalanná a szenvedelem,
kifejezéstelen a tükörkép,
érzéketlenségbe vált a térkép.