Megfáradt angyal...
Írta: novak0411 Dátum: December 21 2012 14:12:25
V
Nyúzott álma után felkacsint az égre,
küszködve de boldogan épül reggelbe,
édes a rabság mely láncra füzi szemeit,
örök mosolyba zárult gesztenye gyöngyeit.
Teljes hír
Megfáradt angyal...
Nyúzott álma után felkacsint az égre,
küszködve de boldogan épül reggelbe,
édes a rabság mely láncra füzi szemeit,
örök mosolyba zárult gesztenye gyöngyeit.
Forr majdan a levegő s miként izzik úgy parázs,
kézre kerítve a múltat, folytatódik a tánc,
harcolva, a minden napokban a szebb jövőért,
próbálgatja angyalszárnyait újabb reményért.
Mint simogató kezek érintését érezve,
ébreszt fel nyugtatón,álmodból nevetve,
hallhatatlanságában így élve eltemetve,
benne erőtlen örök magányában remegve.
Testben megjelenni a földi szférában,
emberszem számára, válni láthatóan,
bársony tapintással érezni s szeretni,
emberként magát ebből kiüresítheti.
Fáradt angyal, mennyei ország küldötte,
ha halhatatlan magányából kilépne,
őrzőjeként, egy szívet s lelket vesztene,
de érzelmekkel telítve, szerethetne.
Szabadító gyermek csodás születését,
hirdetve Üdvözítő eljövetelét,
már ott állt mellettünk, csendben, tiszta szellem,
megmagyarázhatatlan vonzódást érez,
emberi életben.
Megfáradt angyal Isten felé fordulva,
fehér, jóságos, önzetlen létét levetve,
szeretetben kéz a kézben válna emberben,
részt véve földi jelenben törékeny testben,
emberi életben.