Barátom
Írta: Rezduleseim Dátum: December 23 2012 09:10:37
V
Én nem tudom, nem értem mi ez?
Szívem szerelmet nem érez.
A lelked akarom, a gondolataidat,
gondolataink közt a mosolyhidat.
Teljes hír
Én nem tudom, nem értem mi ez?
Szívem szerelmet nem érez.
A lelked akarom, a gondolataidat,
gondolataink közt a mosolyhidat.
A hídon a szót, mi elillan.
Gondolatot, minek része vagyok,
gondolatot, mitől részeg vagyok.
Szót, mi felemel, émelyít, repít,
indulatot, mi tűzként felhevít.
A pillantást,mi ha kell, visszahív.
A hangot akarom, mi andalít,
a mondatot, mi csendesít,
szikrát, mi inspirál, s irritál,
az embert, ki lelkemért kiáll.
Istent akarom, ki értem kiált!
Benned látom a végzetet,
benned az embert, az értelmet,
benned a barátot, mi adomány,
kitől hiszem, hogy nincs akadály,
s hiszem, hogy lángolhat a parázs.
De félek is Tőled nagyon,
félelmem éjeken át ragyog.
Rettegek Tőled mint kisgyerek,
mert érzem a kedved, a lelkedet,
s érzem a hited, a szívedet.
S olykor megnyugszom nagyon,
párnámon álmom vagy, hagyom.
Riadok. Érzem kezed, mi felsegít,
érzem a hangod, mi megfeszít.
Suttogásod új álomba szenderít.
Mit érzek lelkesít, úgy hiszem felhevít.
Rémület, félelem, jóság, szeretet,
bátorság, élvezet, mind Te vagy nekem.
Érzem minden rezdülésed,
s igen, Tiéd minden rezdülésem.
(Monori Andrea 2012.04.14.)