Újra megszületsz miattunk minden évben,
hogy karácsonyunk teljen csendes békességben
Ősbűneink átkát érettünk veszed válladra
Szívünk megkönnyebbül erre a pár napra
Ha árván könnyezünk arcunk megsimítod
Fogyó hitünk poharába öntöd áldozatod
Csillaggyermekként születsz szerető szívekben
Fényed világít a tévelygő embernek a sötétben
Lelkünk összehajol, ha fellobban a gyertyaláng
Szeretetből font ajándékot adsz ezen éjszakán
Fogadd el, a tied, de adj másoknak bőven!