Gyűlöletre ült szerelem
A fénybe csábít s táncba hív karod,
s míg keringőt lejt velem alakod,
az első lépések még bizonytalanok.
Éled lelkem, mit haragba öntöttem
gyűlölet fáját kivágom szívemben,
s hagyom az út vezessen egymás felé.
Didereg bennem a hajnal nélküled,
arcomon kínzó édes álom, szerelem,
kuporog kristály pamlagján félelem.
Hajt űz feléd, ádáz forró a túlontúl,
tengeremen hajó roskad gyémántostul,
s kvarcként, veled porcelánba éget a tűz.
Vad lételem, izzón szakadék peremén,
arcunkba mar csillámként tüzes szenvedély,
fájón még fél,gyűlöletre ült szerelem.