A zongora hangja
Írta: EdemDrew Dátum: Január 05 2013 19:47:04
V
A zongora hangját hallom bent,
S hallgatom némán, csendben odabent.
Hallom a tökéletes melódia frázisát,
S annak minden harmóniáját.
Teljes hír
A zongora hangját hallom bent,
S hallgatom némán, csendben odabent.
Hallom a tökéletes melódia frázisát,
S annak minden harmóniáját.
Ki játszik oda kinn ily angyalian,
A billentyűkkel ki ügyeskedik ily andalítóan.
Csak hallgatom a csodálatos hangzatokat,
S ámulok milyen nyugtatóan játssza a hangokat.
Szinte nem is földi muzsika ez,
Inkább isteni dallamok voltak ezek.
Kinézek az udvarra az ablakon keresztül,
S látom, kedvesem a kertben, a zongoránál ül.
Otthagytam minden munkámat,
S beálltam az ajtóba hogy halljam játékát.
Oly hevesen játszott mind még ezelőtt soha,
Valamelyik Chopin noktürnt játszhatta.
Szinte belefeledkezet az egész világba,
Csak játszott, játszott magába…
Szinte megállt teljesen az idő körülötte,
S nem törődött mással csak a zenével.
Mikor leütötte az utolsó akkordot,
Lehajtotta a billentyűket fedő tetőt,
Felállt a zongora mellől s nyakamba ugrott.
Megkérdezte, mit gondolok hogyan játszott.
Én erre akkor csak annyit mondtam:
„Egy angyal sem tehette volna jobban.
Mert amit az elmúlt percekben hallottam,
Az maga volt a tökéletes és gyönyörű dallam.”