J. W. VON GOETHE: A KEDVES KÖZELSÉGE - 2
Írta: Szollosi David Dátum: Január 08 2013 05:31:24
H

Te jutsz eszembe, fényes nap ha csillan
a tó szinén;
te jutsz eszembe, holdvilág ha villan
forrás vizén.
Teljes hír


Nähe des Geliebten

Ich denke dein, wenn mir der Sonne Schimmer
Vom Meere strahlt;
Ich denke dein, wenn sich des Mondes Flimmer
In Quellen malt.

Ich sehe dich, wenn auf dem fernen Wege
Der Staub sich hebt;
In tiefer Nacht, wenn auf dem schmalen Stege
Der Wandrer bebt.

Ich höre dich, wenn dort mit dumpfem Rauschen
Die Welle steigt.
Im stillen Haine geh ich oft zu lauschen,
Wenn alles schweigt.

Ich bin bei dir, du seist auch noch so ferne,
Du bist mir nah!
Die Sonne sinkt, bald leuchten mir die Sterne.
O wärst du da!
_____________________________________________


A kedves közelsége - 2

Te jutsz eszembe, fényes nap ha csillan
a tó szinén;
te jutsz eszembe, holdvilág ha villan
forrás vizén.

Szemembe tűnsz, ha messzi út porával
kering a szél;
ha éji vándor reszket hídon által,
míg partot ér.

Hallak morajló, vad hullámverésben,
mely kél, s enyész;
ha csönd honol ligetnek rejtekében,
s téged idéz.

Lelked velem van, lényed messze-távol,
de él a hit.
Napszállta jő, sok csillag már világol.
Mért nem vagy itt?