Koldus 1. - Koldus 2.
Írta: farkas viola Dátum: Január 12 2013 11:27:37
V
Koldus az út szélén,
Posztol, elhagyottan,
Rongyain üldögél,
Ereje, fogytán van.
Teljes hír
Koldus 1.
Koldus az út szélén,
Posztol, elhagyottan,
Rongyain üldögél,
Ereje, fogytán van.
Mellette egy kutya,
Szomorú szemekkel,
Kisodort élettel,
Tele szenvedéssel.
Elszorul a szíve,
Aki arra elmegy,
Vagy kerülőt téve,
Lelkében, elmereng.
Lehet, nem volt mindig,
Ily kiszolgáltatott,
Talán, valamikor,
Jó falat is jutott.
Szerencse forgandó,
Nem nehéz leesni,
Bizony, nagy erő kell,
Mélységből, felkelni.
Így múlik az idő,
Napok, órák, percek,
Jön egy fagyos éjjel,
Csendben, megpihennek!
Koldus 2.
Az élet koldusa,
Bár nem néz ki annak,
Egyedül bóklászik,
Szégyene a napnak.
Nincsen társasága,
Szerető családja,
Keresi a helyét,
Sehol sem találja.
Család, ugyan lenne,
De más, az úti cél,
Ellenkező irány,
Más dallamon zenél!
Az egyedül lévőnek,
Kegyetlen a sorsa,
Ereje, elhagyja,
Nincs, ki támogassa!
Messziről látja csak,
Mások boldogságát,
Magában elnyomja,
Minden óhajtását.
Hite és reménye,
Tartja még életben,
Természet segíti,
A lehetetlenben.
*
Egyik is, másik is,
Koldusa a létnek,
Kisodorgatottan,
Prédája a szélnek!
Budapest, 2013. január 10.