Újra...
Írta: albatrosz Dátum: Január 18 2013 16:42:11
MM
Olyan voltál,
mint egy jelenés.
A szívem elmozdult
lelkem szárnyai alól,
s egy pillanatra hozzád simult.
Teljes hír
Ma újra láttalak...
Ma újra hallottam hangodat...
Olyan voltál,
mint egy jelenés.
A szívem elmozdult
lelkem szárnyai alól,
s egy pillanatra hozzád simult.
Olyan volt az a pár perc,
mint egy ajándék,
egy utolsó kívánság,
egy elveszett sóhaj,
ami csak miattad születik.
Boldogság volt,
vagy inkább egy fájdalmas sötét verem?
Gyógyír volt,
vagy inkább egy még mélyebb gyötrelem?
Rám néztél és rám nevettél...
Nevetésed olyan volt,
mint egy személyes üzenet,
s ezzel a pillanattal,
újra boldoggá tettél,
s újra éreztem a rég eltemetett reményt.
S bár elmúlt, s messze szállt,
s kínzóan fáj,
mégis most már biztosan tudom:
semmi nem változott,
semmi nem változhat,
a szívem csak Rád vár,
csak Téged keres,
bármikor, bármerre is jár.
Oh, ma újra láttalak...
Oh, ma újra hallottam a hangodat...
S mégis annyira fáj,
Annyira nagyon fáj,
hogy elmúlt ez a pillanat...