Múlt, jelen s a jövő kínjai...1
Írta: novak0411 Dátum: Január 27 2013 13:08:10
V

Múlt, jelen s a jövő kínjai,
benne felszabadult rabjai,
belül nem hinni, s mutatva mélyen,
megvallott bocsánat ellenében.
Teljes hír

Múlt, jelen s a jövő kínjai...1


1.
Tonnányi súly már a vállán,
rogyadozva lépdel némám,
bűneink felvállalt terhe alatt
benne keltett ébredő bűntudat.
2.
Töviskoszorúról vér csepeg,
hátán ostor csattan s megremeg,
de feláll és értünk tovább harcol,
keze görcsösen keresztbe markol.
3.
Fejem horgasztom szégyenemben,
megbocsájtás a lételemben,
kőtáblára vésetett bűnökkel,
térden feloldozott kegyelemmel.

4.
Múlt, jelen s a jövő kínjai,
benne felszabadult rabjai,
belül nem hinni, s mutatva mélyen,
megvallott bocsánat ellenében.
5.
Kiérdemelt így már rég a sors,
egy újabb szentelt Pál apostolt,
s példájában mai Pilátusok,
az önfelkent teológusok.
6.
A sötétben rejtőzik s csak susogja,
történetében maradjon egymaga,
elszigetelten van hatalma rajta,
magányba ragadjon önsajnálata.
7.
Gyűlöli a világosságot,
ki nem cselekszi igazságot,
és míg árnyékában elrejtőzik,
azonmód önmagában nem fénylik.
8.
Csak egy imában szeretni téged,
hova jutott el emberi lényed,
elfogadhatóvá tenni lelket,
nem csak a megbocsájtásban lehet.
9.
Élni kell tudni törvénye szerint,
Te kegyelmed trófeája kering,
s hiszi kívülre ennyit elég, tesz,
többi Golgotára utadban lesz.
10.
Kegyelmedben úgy megnyugodni,
bűntudat igáját letenni,
térdre rogyva nem elégséges,
tenni érte lehet fenséges.
11.
Átültetett megfogant fájdalmát,
vési föl megnyújtott listáját,
kőbe vésett tízparancsolatát,
öntörvényén hanyagul húzza át.
12.
Emberségben emberiesség,
szánalmat keltő jegyesség,
divatjában múltat hordozza,
önbírálatát nem foltozza.