Ég veled
Írta: Alexa Dátum: Február 04 2013 19:48:20
V
Az a koromsötét haj… az az átkozott vigyora,
a mindenkit lábáról levevő mosolya,
a szeme mikor néz, a hangja mikor nevet,
ha látom, tudom rossz, de a szívem, az remeg.
Teljes hír
Az a koromsötét haj… az az átkozott vigyora,
a mindenkit lábáról levevő mosolya,
a szeme mikor néz, a hangja mikor nevet,
ha látom, tudom rossz, de a szívem, az remeg.
Mást ölel, mást csókol, végignézem, látom,
látom milyen boldog a másik látványától.
De én nem vagyok jobban, egy kicsit belehalok
minden nap abba, hogy csak a barátja vagyok.
Nem tudja mit érzek, annyira ostoba,
nem veszi észre, hogy érte vagyok oda,
s nem is fogja tudni, úgyse venné észre,
még akkor se, ha szemem reá nézne kérve.
Távolról nézem, a szemem becsukom,
az otthoni képet majd később lefordítom.
Csak egy kis időre… míg elengedem…
Soha se lehet az enyém… velem…