ROMAN HERBERTH: VONATUNK ELMENT...
Írta: Szollosi David Dátum: Február 06 2013 05:43:09
H
Bár volt mit mondanunk egymásnak,
vonatunk elment, itthagyott…
Nem egyeztünk meg, késő bánat,
s tudom, nem volt okos dolog.
Teljes hír
Abgefahren ist der Zug
Wir hatten uns einst viel zu sagen.
Doch abgefahren ist der Zug.
Es war zu spät, sich zu vertragen.
Ich weiß genau, das war nicht klug.
Wir überwanden die Gefahren.
Und jeder von uns war ein Held.
Ich war mir damals nicht im Klaren.
Das habe ich jetzt festgestellt.
Ich denke mir, wir mussten scheitern.
Und das lag völlig auf der Hand.
Ein Horizont war zu erweitern.
Wir waren leider hirnverbrannt.
Wir konnten nicht zusammen reifen.
Wir hätten uns nur angesteckt.
Es fiel mir schwer, das zu begreifen.
Und was verband, war nicht perfekt.
Jetzt bin ich frei und ungebunden.
Und dennoch kann ich glücklich sein.
Ich habe nun zu mir gefunden.
Das Pflänzchen Liebe ging halt ein.
______________________________________
Vonatunk elment
Bár volt mit mondanunk egymásnak,
vonatunk elment, itthagyott…
Nem egyeztünk meg, késő bánat,
s tudom, nem volt okos dolog.
Túljutottunk minden veszélyen,
hősök voltunk, két nagyokos;
nem volt világos, akkor még nem,
ami nekem most bizonyos.
Igen, zátonyra kellett futnunk,
kézenfekvőnek tartom én;
távlatot kellett volna nyitnunk,
mi meg kiégtünk… Ez a tény.
Nem tudtunk sehogy összeszokni,
csak fertőzés volt, héja-harc,
és nehezen tudtam felfogni,
hogy az egész – egy nagy kudarc.
Most szabad vagyok és független,
ki boldog lenni megtanult,
s magamhoz vissza is érkeztem.
A szerelemvirág – lehullt…
___________________________________