Elengedni
Írta: Hullocsillag Dátum: Február 18 2013 15:59:17
V
Szivárványt ölelek, nehéz csillagzat alatt. Még szorítom,
el nem engedem, mert még azt hiszem, hogy igaz,
s közben már tudom: nem ezt a csatát vívom,
a fegyvert letettem - el kell engedjem Őt. Vigasz
Teljes hír
Szivárványt ölelek, nehéz csillagzat alatt. Még szorítom,
el nem engedem, mert még azt hiszem, hogy igaz,
s közben már tudom: nem ezt a csatát vívom,
a fegyvert letettem - el kell engedjem Őt. Vigasz
nélkül a színtelen eget fürkészem,
s csak az üres, hideg levegőt ölelem. Elment.
Talán még nem állok készen:
elhagyni az otthont s űzni az ismeretlent,
de kinyílt szemekkel már látni vélem a nekem szánt álmot.
Túl sokáig voltam vak,
és felépítettem toronnyi ábrándot,
míg eltemettek a kimondott s kimondatlan szavak,
s végül már nem én voltam én. Most keresem magam,
kivájt s újra behegedt szívvel,
de az éjszaka most sötéten csillagtalan,
és nem kelek versenyre több szivárványívvel.
Mit tettem? Helyrehozhatom?
Szikár puszta lett képzelt világom hatalmas földje,
de azt tudom, bizton hiszem és szívvel tudom,
hogy sarjad még sivatagomban a szeretet zöldje,
és ha leróttam tartozásom: a legnagyobb árulást,
ha megtanultam elengedni és új vérrel újra szeretni:
látok még egyszer egy utolsó hullócsillag-hullást,
és a csillag, mi végig rejtekemben élt, fog még -
- ragyogni.