Árny és fény
Írta: hzsike Dátum: Március 06 2013 17:15:14
H
Az álom elkerül - pihenni hív az ágy-
zenél a szél, a dúdolása pille-lágy.
Borát a sorspohár taszítja énfelém -
hiába szürcsölöm; mi végre? - kérdem én-
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Árny és fény
Az álom elkerül - pihenni hív az ágy-
zenél a szél, a dúdolása pille-lágy.
Borát a sorspohár taszítja énfelém -
hiába szürcsölöm; mi végre? - kérdem én-
ha nem segít, mit ér? Kemény a bús magány.
- a képed itt feszít a kis szobám falán -
Satíroz enyhe pírt a láz az arcomon,
vakít a Holdsugár a barna balkonon.
Bezárva már a szívem - ajtaján lakat;
- hiába szökne sírva, szurkos ég alatt -
a kulcsa tönkrement, a rozsda marta szét,
kinyitni nem lehet, de óvja őt az ég.
Imába rejtem én a múlt idő dalát,
csitítva, csendesítve kába jajszavát.
Az égre nézve végre megnyugodhatok,
a Hold az árva ágyra méla fényt ragyog.