Nélküled, csendesedve
Írta: Bero Dátum: Március 12 2013 13:51:14
V
Hiányodtól fáradt lepedő alattam.
Kint őszi szél görbíti a fákat.
Ébredésem első eszméletében
arcod ábrándja villan;
Teljes hír
Hiányodtól fáradt lepedő alattam.
Kint őszi szél görbíti a fákat.
Ébredésem első eszméletében
arcod ábrándja villan;
lényem telítve szeretettel.
Én itt csendesedem bántó magánytól,
te messzi Lappföldön húzod
magadra a nélkülözést;
vágyunk édeni érintésre,
izgalmas egymásbasimulásra.
Mindenem vagy a nincstelenségben.
Visszavárlak, mint nyárutón lehulló levelét az ág.
Tudom, csak veled élhetek teljességet;
rólad fogan most miriád gondolat.