Drága édes kicsi párom
Az emléked örökre szívembe zárom.
Nem múlik, és nem halványul el,
Itt őrzöm lelkemben, míg újra
Velem nem leszel.
Nem múlik el nap, hogy ne gondolnék rád,
Hiányzik a te szépséges orcád!
Szemed ragyogását már nem láthatom,
És ajkadat többé nem csókolhatom.
Nem súghatom halkan füledbe, hogy szeretlek,
És karommal, soha nem ölelhetlek.
Nem fésülhetem tenger-hullámos hajadat,
És nem simogathatom bársonyos arcodat.
Nem tölthetünk többé el, forró perceket,
És nem foghatom meg gyengéd kezedet.
Nem hallhatom, soha bársonyos hangodat,
És nem szakíthatok le már rózsaszirmokat.