Valamikor, egyszer régen
Szép Tavasz volt, jó meleg,
Feküdtünk a vadvirágos réten
Néztük a kék eget és a bárány felhőket.
Kismadárkák trilláztak nekünk,
Virágok, fák integettek, nevettek,
Nézték a két ifjú szerelmest,
Míly' boldogan csókolóznak, hevernek.
Jaj, de szép volt, jaj, de régen.
Fut az idő,mi meg már azóta,
Meg sem ismerjük egymást,
A Sors velünk ezt akarta!