Újra együtt...
Írta: gyongyszem555 Dátum: Május 04 2013 12:06:48
V
Csodáltuk a lassan pergő esőcseppeket,
búcsúztunk a szerelemtől ,könnyes volt szemed.
Lecsókoltam arcodról az összes bánatot,
utolsó kis gondolat, a vágyad rám hatott!
Teljes hír
Csodáltuk a lassan pergő esőcseppeket,
búcsúztunk a szerelemtől ,könnyes volt szemed.
Lecsókoltam arcodról az összes bánatot,
utolsó kis gondolat, a vágyad rám hatott!
Ízleltem az ajkaidnak csodás mámorát,
melleimben éreztem a kéj, hogy vonul át,
szél borzolta hajam, s lelkem, fogd még a kezem,
nem szeretnék elválni, most ilyen hirtelen.
Kiskertemben ott a padunk, ez már nem remény,
vörös rózsa nyílik szívem, benne Te meg én.
Gombold ki a blúzt most rajtam, nézd jól e csodát,
emlékezz, hogy ki voltam én, halld a vágy szavát!
Vonat robog szélsebesen, izzik már a sin,
amely végleg elvisz tőlem, Te voltál a kincs,
szép szerelmünk véget ért de sajog még szívünk,
búcsút intek Neked kedves, maradt még hitünk!
Hisszük, majd egy új szerelem bontja szirmait,
óvatosan ízlelgetjük, lelkünk óvva int,
leheletnyi finomsággal szívünkig hatol,
de közben a régi kedves sír most valahol!
Megkeressük ismét egymást, repít most a szél,
nem számít ha mennydörög, csak feszítsen a kéj,
könnyes szemünk, úgy szeretünk, csodás ez a vágy,
nem választhat ketté minket csak a csúf halál.