Hajad ezüstje
Írta: Torma Zsuzsanna Dátum: Január 28 2008 19:25:31
Z
Hajad ezüstje megcsillan a fényben,
mélysötét bársonya megváltozott régen.
Teljes hír
Hajad ezüstje
HAJAD EZÜSTJE
Este, ha lehajtod párnára a fejed,
nézem, ahogy lassan lecsukódik szemed.
Hajad ezüstje megcsillan a fényben,
mélysötét bársonya megváltozott régen.
Arcod bár nem látom, ha a fény kialszik,
csak az egyenletes lélegzésed hallik,
s csak hajad ezüstje csillog a sötétben,
mint a sok-sok csillag éjszakai égen.
Gondok, feszültségek ernyedtségbe fúlnak,
homlokod ráncai lassan kisimulnak
Álmaidban ismét erõs, fiatal vagy,
napi fáradtságod teljesen alábbhagy.
Álmodsz gondtalanabb, reménytelibb jövõt,
hogy az évek súlya nem vesz rajtad erõt,
s remélve, hogy én is melletted maradok
s melletted még én is sokáig álmodok.
Fáradtan, álmosan fekszünk egymás mellett,
lassan csak álmunkban éljük a szerelmet.
Reméljük, hogy lesz még néhány boldog évünk,
addig is mindketten családunknak élünk.
Reggel, ha szemembõl elszökött az álom,
ébredve fejedet vállamon találom,
reggel is megcsillan hajadnak ezüstje,
elmúlt a szerelem, megmaradt a füstje.
Torma Zsuzsanna
2008. január