Sose búcsúzz el
Írta: csak-fater Dátum: Január 28 2008 19:26:07


Hiába tért a Nap nyugovóra, s nevet rád a rücskös képû Hold,

C
Teljes hír


Sose búcsúzz el

Hiába tért a Nap nyugovóra, s nevet rád a rücskös képû Hold,
Sötétségbe bújva, palástját magadra terítve semmit meg nem old.
Az emlék, akár vadul szétszaggat, vagy lágyan simogat, megmarad.
Nem bújhatsz el egy percre sem a sötétségbe, ne emészd fel önmagad!
Egy szó, egy tett, mi szíveden fájdalmas sebet ejthetett,
Elég ahhoz, hogy összetörten félreállj, s maradj rejtett.
Úgy érezheted, összetört életedben nincs semmi remény,
A sok gond között, nem vár már semmi jó élmény,
Hogy falevél sorsod, a szélhátán tehetetlenül vergõdõ,
Vagy árral szembeúszni akaró, fáradtan küszködõ.
Sose búcsúzz el, mert az éj egyszer véget ér, eltûnik a Hold az égrõl,
Nem lesz örökké sötét palást, madár dalol majd a fák rügyérõl.
Van, hogy elveszítesz mindent mi fontos volt, miben hiszel,
De gondolatod az erõ, ahová csak akarod, oda visz el.
Sose búcsúz el, mert egyszer eljön majd a pirkadat,
Mikor szemedbe mélyen belenézel, az lesz a virradat.
S mert eljön egyszer úgyis a tavasz, hát sose búcsúzz el!
Hóvirág, fagyos télutón, kidugva fejét, napot követel.
S mivel mindenegyes új nap, egy új reményt hozhat,
Ahogy a hóvirág, úgy lelked is szabadon nagyot sóhajthat.
S mert álmaidhoz, önmagadhoz hû maradtál, egy új, szebb élet vár.
Sose búcsúzz el, hisz ne feledd, mindig van, ki nagyon visszavár!