A köd
Írta: zsuzsu Dátum: Január 28 2008 19:27:40
E misztikus, gomolygó, fehér pára,
hajnalban, puhán borul az õszi tájra.
C
Teljes hír
Csillámporokkal szórt lenge fátyol,
Úgy lebeg a köd mindenütt a tájon.
E misztikus, gomolygó, fehér pára,
hajnalban, puhán borul az õszi tájra.
Magába zár minden neszt, és hangot.
Még a lépteid koppanását sem hallod.
Látod?- lenn, az út menti lapályban,
Fák ága látszik az opálos homályban.
Azt érzed, mintha magasan szállnál.
S megpihenni, a felhõk közt megállnál.
S ha hirtelen egy kis fuvallat lebben,
a köd, mint valami áttetszõ szellem,
egyetlen mozdulattal odébb is rebben.
S reggel, amikor a nap, fénylõn felkel,
Kinyújtja lángsugaras karcsú ujjait,
És felszárítja a hajnal könnyeit.