Hogyan is tudnék elmenni,
Mikor látom ajkad óhaját,
S nem, tudnám tested kiáltását feledni,
Ugye szeretsz, ó mondd, mondd tovább.
A hajnal szürkület úgy vonz,
Hogy érintsem hideg combod, melled,
Játékra hív testeden minden pont,
Nekünk bizton találkozni kellett.
Mégis fehérek lábnyomaid,
Kinn a hó mutatja őket,
Különös szerelem Ámora nyit
Felém hópelyhet, fagyosan pergőket.
Különös téli szerelem ez,
Ahogy a hópelyhek lehullnak,
Homlokom nekik a bádog eresz,
Leheletemtől elmúlnak.
Mégis szomjúzom fagyos hidegét,
Lánykérés ... gyűrű ... házasság a lét így halad,
Magamba gyűjtöm a fázó didergést,
S mindez egy jégbe vájt gyönyörű foglalat.
Boldog vagyok ... gyűjtöm a hópelyhet,
Jégcsapra halmozom fel őket,
A télbe szaladok szerelmem, hogy belőlük neked,
Egy menyasszonyi csokor kössek,