Tudod te milyen,
ha gyűlnek a szavak
és nincs kinek mondanod
vigyél esernyőt, ma esni fog
nem csókolják arcod
ha gyötörnek rémálmok
nem simítják homlokod
Te nem tudhatod
vágynád az ölelő kart.
ha szobád fogva tart.
Tétlenségre ítél az aranyat érő
áll, nem mozdul az idő
Előhúzom múltunk egy darabját
dúdolok egy régi nótát
s nélküled létem boncolgatom
értem vajon mikor jön ladikom
Isten tervén gondolkodom
eső ázott napokon