Az érzés
Írta: hzsike Dátum: Június 05 2013 00:00:00
V

Szerelmes verset írtam éppen,
s átölelt lágyan drága férjem
fülembe súgva; csak egy kérdés -
mondd, kedves, milyen az, az érzés,
Teljes hír

H.Gábor Erzsébet

Az érzés

Szerelmes verset írtam éppen,
s átölelt lágyan drága férjem
fülembe súgva; csak egy kérdés -
mondd, kedves, milyen az, az érzés,
mikor vered a billentyűket,
megregulázva vad betűket,
s arcod oly rózsás, majd ki csattan,
mondd, akkor hol jársz gondolatban?

Hiába szólok, nézegetlek,
nem leszek féke két kezednek,
ujjaid sebes táncot járnak,
szavak, hogy leüsd arra várnak.
Olyan vagy, mint ki álmot játszik,
csodák ködéből ki sem látszik,
más világ! - repkedsz, szárnyad lebben,
közben a szemed meg se rebben.

Mi az, s mért fontos mondd el nékem,
te vagy tudod a büszkeségem,
akkor is kedves, néha túlzás
ez a több órás rétes-húzás!
Félre ne érts, csak aggaszt engem,
mi lesz, ha fáradt leszel szentem,
netán ha görcsöt kapna kezed,
oldószert kéne szedni neked.

Mondd csak, mi az mi űz amarra,
- szavam, mint zöldborsó a falra -
szeretet, s féltés van csak bennem,
imádva rajong érted lelkem.
Úgy érzem szívem, téged nézve,
nem csalhat engem senki lépre,
te vagy a minden, édes élet,
örökké vágyom élni véled!

Te vagy az íz, a kegy, varázslat,
az érzést nem adnám át másnak!

Ránéztem, és csendben ennyit mondtam -
köszönöm drágám, mindig is tudtam!
Megválaszoltad már helyettem a kérdést -
mint amit te érzel, nos, épp ilyen érzés!