Búcsúzom
Írta: goethe Dátum: Január 29 2008 21:16:42

---

Tudod, hogy vége, ennyi volt.
Már nem kel fel velünk a nap,

C

---

Teljes hír

---

Leülök eléd, s rád nézek szerelmesen,
Szótlan nézünk egymás szemeibe,
Megsimogatom kezeid, szomorú arcod,
S megsimogatod kegyesen arcom.

Tudod, hogy vége, ennyi volt.
Már nem kel fel velünk a nap,
Kihunyt gyertya viasza alvad,
S minket formál az õsi alak.

Megörökítettek minket, elalszunk,
Ágyunk kihûlt, nem lesz gondunk,
Emlékeink rózsaszirmot ejtenek,
S e pillanat a végtelenbe reptet.

Leveszed kezed, fáradt arcomról,
Én megérintetem rideg ajkaid,
Szemedbe nézek, s görcsöt látok,
Könny ereszkedik szent arcodon.

Ne sírj, szeretlek, így lesz örökre,
Te, ki nekem az örökkévalóság vagy,
Kívánom, hogy csókolj meg utolszor,
Hogy érezzem tested, mint annyiszor.

De nem. Inkább felállok, s elmegyek,
Az ajtót becsukom magam mögött,
Csak a kattanás, mi hang van jelen,
S búcsúzóul semmit nem mondok.

Nem kellenek nekünk holmi szavak,
Nem kell a tél, pedig elhagytalak!

2005. 05. 13.