A mi mesénk
Írta: iytop Dátum: Június 15 2013 15:21:44
V
Egyszer volt, hol nem volt ...
Utoljára írok magamról, rólad,
Érzésem belőlem most ki szól,
Tollba mondott szavam érzi valódat.
Teljes hír
Egyszer volt, hol nem volt ...
Utoljára írok magamról, rólad,
Érzésem belőlem most ki szól,
Tollba mondott szavam érzi valódat.
Észrevettem ma - milyen különös -,
Hogy a szeretet néha gyűlöletre vált
És nem lesz számomra közömbös,
Ahogy elmélyül, oda a barátság.
Talán nem is akarjuk, de történhet így,
Embereket sértünk, rossz szándék nélkül,
Gyarlóként tévedünk, pedig ott a hit,
S haragvó szeretet lesz bennünk végül.
Pedig szereteted senkit nem bánthat,
Mástól nem kéred, de te mindig adsz,
A lélek mélyéből felszakad, támad,
Az csak neked jó, ha vele telve maradsz.
A megértés, megbecsülés, szeretet,
Legyen abban ki veled együtt vénül,
Talán ennek hiánya vezetett
Ahhoz, hogy egymásnak elvesszünk végül.
A megbánás és a sajnálat között,
Talán ez az egyszerű ok lehetett,
Ami ott állt mindig mindenek fölött,
Nem értettük igazán ... mi a szeretet.