Találkozás…
Írta: Ross Dátum: Június 25 2013 14:16:46
Gy

„Költő leszek majd, világhírű, meglásd,
te meg a múzsám, verset ihlető.
Szentül fogadjuk: nem hagyjuk el egymást,
összekovácsol érzés és idő.
Teljes hír


Törzsasztalomnál ültem egymagamban,
előttem széttárt kéziratfüzet.
A szokásosból hármat már bekaptam,
de nem hozott még eddig ihletet.
Egy pár foglalta el a szomszéd boxot,
a csend varázsa rögtön szertefoszlott:
ömlött a szó, csak ritkán volt szünet.

„Költő leszek majd, világhírű, meglásd,
te meg a múzsám, verset ihlető.
Szentül fogadjuk: nem hagyjuk el egymást,
összekovácsol érzés és idő.
Amíg az ével sorra elperegnek,
otthont teremtünk három szép gyereknek –
s egy kis előleg megengedhető!“

A felszolgáló csendben odalépett.
Kérdése után kis szünet maradt,
míg megcsörrenni hallottam pár érmet.
Papír nem zizzent – még egy pillanat,
és hallhattam a magabiztos választ,
mely az agyamban új emléket támaszt:
„Egy szimplát kérek, s még egy poharat!“

Lefuttattam egy memória-tesztet.
Megvolt az indok és a cél nemes:
tudni akartam, kire emlékeztet
a maga módján engem az ügyes
szöveg – aztán a kulcsra rátaláltam:
én voltam ő, csak húsz évvel korábban…
(Elnézést kérek, Karinthy Frigyes.)