VLAGYIMIR VISZOCKIJ: AZ, KI EGYKOR JÁRT VELE
Írta: Szollosi David Dátum: Június 29 2013 07:48:17

---

H

Este volt. Szesz, dal – nélkülem…
A lányra bámult két szemem,
így gyermek nézhet, így gyermek nézhet.

---

Teljes hír

---

Este volt. Szesz, dal – nélkülem…
A lányra bámult két szemem,
így gyermek nézhet, így gyermek nézhet.
De aki egykor járt vele,
azt mondta nékem: kopj te le,
azt mondta nékem: kopj te le,
mert nincs esélyed!

És az, ki egykor járt vele,
szitokkal szórt engem tele.
Fenyeget, láttam – és józan álltam,
de mikor mentem volna már,
a lány így szólt: „Sietni kár!”,
a lány így szólt: „Sietni kár,
még túl korán van!”

De aki egykor járt vele,
nem írt engem koránt se le, –
és ősz lett lassan, és ősz lett lassan –
megyek a lánnyal, nézem – áll
előttem egy fal, néma, vár, –
s nyolc srác a falban...

Van késem, nos, – döntöttem én:
nem bánsz el velem könnyedén! –
Férgek, na gyertek! Férgek, na gyertek!
Veszteni vérem nem tanult,
az első én voltam, ki szúrt,
az első én voltam, ki szúrt, –
mert így neveltek.

Mert aki egykor járt vele, –
a brusztba ő hajtott bele,
s komolyan vette, komolyan vette.
Valaki rám csimpaszkodott, –
„Vigyázz!” – sikoltott Válja ott,
„Vigyázz!” – sikoltott Válja ott, –
de későn tette…

Nyolc bajra – egy a felelet.
A sitten volt még ügyelet, –
én ott hevertem, én ott hevertem.
A doki vágott, összevarrt,
bíztatott: „Egy vagány kitart!”,
bíztatott: „Egy vagány kitart!” –
és úgy is tettem.

A búcsú gyorsan megtalált:
a lánynak – rám percet se várt –
tőlem bocsánat, ne érje bánat,
menjen csak, legyen jó szele!
De annak, aki járt vele,
annak, ki egykor járt vele, –
nincs már bocsánat.

A pardon – jó szívem jele,
de az, ki egykor járt vele,
a srác, ki egykor járt vele, –
kap még egy párat!

1962
________________________________