Bordal
Írta: Jack51 Dátum: Július 03 2013 15:51:56
MM
Fehér bor ifjai, írók színe-virága,
emlékezzetek a távollevő nevére,
gondoljatok reám a csillogó kupánál,
hisz egykor én voltam a dőzsölők vezére.
Teljes hír
Fehér bor ifjai, írók színe-virága,
emlékezzetek a távollevő nevére,
gondoljatok reám a csillogó kupánál,
hisz egykor én voltam a dőzsölők vezére.
Ha éjjel felriaszt üzenete a bornak,
serkenjetek fel, ó barátaim, vidáman!
Hány boldog éjen át ültünk egymás körében
s ittuk a bort, ki-ki kedvére mindahányan!
Mulattunk boldogan, nem érdekelt bennünket,
hogy számunkra mit is írnak elő? kit izgat!
Csak ültünk a kupák s az óbor bűvkörében,
köröttünk szép leány s virág, megannyi illat!
A serlegeket szépséges lányok vigyázták,
ez kristályból való, amaz ezüsttel ékes,
s jöttek a cimborák, mint szomjas vadgalambok
a forrás csábító és hűsítő vizéhez.
A rózsás ajkúak körülhordták a tálat
és rajta vigaszát a bánatos szíveknek;
neki fogunk nosza a hűvös ajkú bornak,
amelynek fényei bús lelket üdítenek.
Mindegyre vándorolt a serleg körbe-körbe,
fehér borunk előtt a torkot tágra tártuk,
és szépséges leányszemmel vigasztalódtunk,
melynek mélyéből a bűvölet elénk tárult,
így múlattuk szilaj örömben napjainkat,
a gyors időt az élv' számára elragadva.
Bár tudnám, hogy vajon e sok távollét után
találkozunk-e még, vagy élünk elszakadva?