CXLVI. szonett
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Január 30 2008 19:25:32

---

S görcsben szorongó, álnok holnapok;
Mit idéz, minden nõi teremtmény!

C

---

Teljes hír

---

Óh, te Nõ!

Óh, te remekbe szabott Angyal, kit
Alkotója, oly tökélyre faragott;
De hévvel áhítom azt a 'holmit,
Mit mívesed, buján, ölednek-hagyott!

Azt, mi esetlenné tesz férfinépet,
Õrültté, hazuggá, s oly vakká, szít
Pénztelenné, s hajt önkezével véget;
Míg korbácsolja, vad szenvedélyit!

A mûremek test, mirõl álom szól,
Képzelet, sok-sok szobor, festmény,
S görcsben szorongó, álnok holnapok;
Mit idéz, minden nõi teremtmény!

Azok a finom domborulatok, s lágy hajlatok,
De szorító öled nélkül, oly nyomorult vagyok!

20070928
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!