Nyomor
Írta: Raf Dátum: Január 31 2008 05:19:28
A koszos nép között az utcán
A fájdalom tükrözõdik az emberek arcán,
H
Teljes hír
A koszos nép között az utcán
A fájdalom tükrözõdik az emberek arcán,
Néhányan elfojtják, páran üvöltik
Az árnyak siralmas arcát magukra öltik,
S a méregpoharat csordultig töltik
Kések a kezekben, pisztolyok a zsebekben,
Inekcíos tû a vénában, és már vérezhetsz is el az arénában,
A bizalom ritka, a hazugság temérdek
Mindenki csak a pénzt hajszolja, az az érdek,
A régi törvények semmit sem érnek,
Az igaz barátok is egymásra támadnak
Szerelmes öngyilkosok, százával a halálba szaladnak,
Az apádat megkéselik, miközben horkol
A békés tüntetés csetepatéba torkoll,
Kis gyerekek szöknek el otthonról,
Idegbeteg örültek, szaladgálnak bombákkal
Közben megkínzott ember szörnyû halált hal,
Versenyt futsz a kevés idõvel
Az agressziót nem lehet megfékezni mással, csak erõvel,
Ezt már sokan nem bírják tüdõvel,
A gengszterek osztják az észt
A szegényektõl meg sajnálják a pénzt,
Emlékezz majd arra a napra,
Amikor az életed-feltetted egy lapra
És az utolsó adag után ráborulsz a padra,
A pap meg majd rád adja az utolsó kenetet,
És megáldja a gyotint ami, lefejezett,
Annyi a harc, annyi a fájdalom,
Hogy nem lesz itt béke, azt már látom,
Hogy a mennyországba juss csak egy álom,
Azt mondják a remény hal meg utoljára
Mégis reggel mennyi ember indul utolsó útjára,
Hallgass meg, ennél már csak jobb lehet
Az angyalok mindig ott vannak veled,
Míg ki nem leheled lelked.