Egy árva kis katáng nyílt a parton,
Úgy ahogy ég tárja tengerszemét,
Dús hanga leng vele szellőmalmon,
Száz fűszál fűz bele marokfüzért.
Majd csipkét ver, széllel virágot vet,
Hol lebeg a völgyben meleg vigasz,
Míg homok száll köré madeira lesz,
Rá toboz csüng, cseppent sárga viaszt.
És madár szól, fújja: ez sokat ér,
Míg esküt tesz fűben domború táj,
S mint drága, víg táncos bajadér,
Ott perdül egy kéklő koszorúslány.