Jövöbe tekintő sorok
Írta: tenger Dátum: Augusztus 08 2013 19:09:21
V
Ha majd nem leszek egykoron
A csend beszél tovább helyettem,
S mondja mélabús hangjával
E világot nagyon szerettem!
Teljes hír
Ha majd nem leszek egykoron
A csend beszél tovább helyettem,
S mondja mélabús hangjával
E világot nagyon szerettem!
Szerettem az ősiség álmait
Szíveknek aranyló hajnalát,
Melyet akkor majd helyettem
A fájó csendnek szava tör át!
Gyermekszívek kertje voltam
S egy mosolyra nyíló rózsa,
Ki a szívek rejtekébe költözött
Mikor elközelgett a szomorú óra!
Voltam én láthatatlan kéz,
Ki arcodat simogatta egykor,
S megfogta reszkető kezedet
Mikor eljött a félelmetes alkony!
Ha majd nem leszek egykoron
Gondolj a csendességnek fiára,
Ki szilárdnak született, s maradt
S vallotta büszkén: Nem élt hiába!