Vágyakozás
Írta: melcsi Dátum: Január 31 2008 14:00:59


Most már kibírhatatlanul szenvedek,
Mert percrõl-percre jobban szeretlek,

C
Teljes hír


Akármit mondasz, nekem csak Te kellesz,
Mert érzem, egyedül csak Téged szeretlek.
Arcod s neved már mélyen szívembe véstem,
Onnan kitörölni már nem lehet, érzem.
Ajkam már nagyon régóta arra vár,
Hogy a csókod egyszer talán rátalál.
Testem tested ölelésére éhes:
Gyere, ölelj át engem, kérlek!
Szerelmes szívem a Tiédet keresi,
Hogy legyen valaki, aki igazán szereti,
Mert eddig még csak játszottak vele,
S most úgy érzi, Veled boldog lehet.
De ezek már csak álmok maradtak,
Mert szíved talán már másnak adtad.
Ha így van, ha nem, én ebbe belehalok,
Nélküled üresek lesznek a nappalok.
Pedig annyi minden várt volna ránk,
De én mindig vigyáztam volna Rád.
Ha nem kellek Neked, miért hagytad,
Hogy ilyen álmokba ringassam magam?
Most már kibírhatatlanul szenvedek,
Mert percrõl-percre jobban szeretlek,
De Te nem hagyod, hogy éreztessem Veled,
Mert eldobtad magadtól, ki igazán szeret!
A várakozásba már belefáradt lelkem,
S szívem is egy pillanat alatt összetörted.
De ha mégis meggondolnád magad,
Szívem majd tárt karokkal fogad!