Dsida Jenő alkotásából való az idézett sor.
első sor:
''Gyöngyvirágból szőnék fátylat teneked''
záró sor:
''Érezlek Napban,Holdban,csillagokban.
*Gyöngyvirágból szőnék fátylat teneked*
Fehér szívedre fonnám, örökös révedésben
élve, halottnak tettetve, némamagányban.
Szürke homok- arcodra csókolnám sápadt
színű hajnalok harmat-verítékét,
vajúdását a Napnak, bíborszemű létben.
Szemgödreidbe ültetném a tulipánok
lehelletét, kinyíljanak csendben, ha reggelente
felcseperednek a rétek, s illatot szórni jönnek
egyszálnyi szellő kézzel...Pici gömbök, gyönygyvirágok!
Néma csendek-csengettyűi! Megrázkódni féltek,
megtörni hallgatag lét- harmóniát? Kegyelmes kiáltás,
bűnös vétek. Harang szólal az űr csendjében,
hallanod kell, mert biztosan ott vagy ...
Téged*érezlek Napban, Holdban, csillagokban*