Mysty Kata
Babiloni szomorúfűz
Tengernyi bája pereg
erekben szerte, s regél
arról, hogy valaha
mily nagy kegyben volt része!
A megfáradt Krisztus
pihent meg alatta egykor,
s hajdan az eget szemlélő ágak
mind lehajoltak Hozzá,
a Verejtékező
homlokát törölgették,
öröm-dalukat zengve zengték,
éljenezték,
Isten Fiát üdvözölték.
A fejüket vissza Fel
soha nem emelték .
A Távozót így tisztelték.