CXLIX. szonett
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Február 02 2008 10:53:16
De ha nem is gyónsz bûnt, mert oly vak vagy,
Vagy, dics-fénye vakítja el szemedet;
C
Teljes hír
Már nem vagy igaz-barát!
Miért félek kimondani, mit rég kellene,
Már nem vagy igaz-barát, mint voltál
Egykoron; oly hosszú idõt, hûséggel,
De mára már, magányban-megcsalatva hagytál!
Így, oly vagyok, mint panaszkodó, mondat nélkül,
Némán, mint csoda-hegedû, húrjaitól fosztva;
Oly, mint csatáktól futamodó, gyáva-bér-hû,
S festõ, kinek szûnik világ színe, s árnya!
De ha nem is gyónsz bûnt, mert oly vak vagy,
Vagy, dics-fénye vakítja el szemedet;
Most akkor is kimondom bátran azt,
Mit oly rég, szívem miatt nem lehetett!
Ha vak vagy, s barátságom csak terhed maradt,
Vezessen tovább más, én nem vezetek 'világtalant!
20071002
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!