Óda a kedveshez
Írta: klepto Dátum: Február 02 2008 10:53:39
Sóvárgok utánad, ahogy aszály idején,
A föld kívánja esõsnek hûsítõ cseppjét.
C
Teljes hír
Szeretlek, míg azt nem mondod elég,
Szeretlek, míg el nem hagy a remény.
Szeretlek, míg szívem dobogni bír,
Szeretlek, míg szeretni tudok én.
Szívem szerelme csak teérted ég,
Utánad kél bennem a remény.
Úgy vágyom rád minden röpke percben,
Egy tündérálom öltött testet benned.
Sóvárgok utánad, ahogy aszály idején,
A föld kívánja esõsnek hûsítõ cseppjét.
Te vagy, kiért szívem ismét dobogni bír,
Kiért remegve vágyom a délután jöttét.
Esténként az álmot, mint megváltót várom,
Hisz új nap kell, hogy szívem ismét lásson.
De a perc lassan múlik nagyon, s a szívem
Vadul dobog, míg meg nem láthat újból.
Lesem az órát, a percek lomha múlását,
S hallgatom szívem vad kalimpálását.
Remegõ kézzel nézek az idõ múlását,,
S számolom a percet, mikor láthatlak téged.
Bárcsak örökkön örökké tartana a perc,
Mit karomba tartva veled tölthetek el.
Kéz a kézben futnék ki veled a világból,
Hogy közénk soha, semmi ne álljon.
Lakatlan szigeten lenni volna jó,
Hol elválni nem kéne soha. De az élet,
Mint kegyetlen szolga, az idõ múlásával,
Elválaszt minket újra, meg újra.
De bízom a sorsban, s míg élek remélek,
Remélem, nekem szánt az ég tégedet.
Hiszem, közénk nem állhat senki sem,
S remélem, te is így érzel szívedben.
Had legyek én, az utolsó férfi tenálad,
Ne légy velem soha gonosz mostoha.
Szeress, ahogy szeretni tudlak én,
Ha meghalsz, én mellettem feküdjél.
S ha jõ majd egy másik férfi,
Kiért ugyanígy rajongsz,
Ne legyen az más, csak egy gyermek,
Akit én adhatok.
Szeress hát, míg szíved szeretni bír,
Szeress, ahogy szeretni szeretnél.
Szeress most, és tovább is még,
Szeress, míg a világ véget nem ér.