Alant Az Udvaron
Írta: goethe Dátum: Február 02 2008 14:42:14

---

Alant az udvaron, már nem fáj semmi sem,
Egyszerre van csók, ölelés, élet, halál jelen,

C

---

Teljes hír

---

Egy pillanatra megállok kapud elõtt.
Egy pillanatra emlékezem, mit,
Mit eltöltöttünk benn idõt,
Most mind elveszett már rég,
Csak egy pillanat.

Kinézel ablakodon, meglátsz,
Remegve lesem arcodat,
Leszaladnál értem, de nem lehet,
Be van zárva ajtód, ablakod.
Csak egy pillanat.

Kérlelve nézlek, adj bizonyítékot,
Hisz itt állok, alant az udvaron,
S a forrongó bús szerelem,
Felemészt, eljön a végem.
Csak egy pillanat.

S te csókot küldesz, ajkaim,
Akár a kirobbanó õs Vezúv,
Felperzseli ajkaim, s szívem,
Ím hát a bizonyítékot megkapom.
Csak egy pillanat.

Alant az udvaron, már nem fáj semmi sem,
Egyszerre van csók, ölelés, élet, halál jelen,
Egy percre még megjegyzem arcodat,
S kimenve a kapun elraklak magamnak.
Csak egy pillanat.

Csak egy pillanat voltál nekem,
Csak egy pillanat mi maradt,
Csak egy pillanat.
Alant az udvaron.

2006. január 25. Szerda.