Hóesőben, vágyhatáron
Írta: Zsolesz25 Dátum: Október 21 2013 05:51:17
H
Mozgó, hideg didergés közt, vacognak a fogak,
hóesőben, vágyhatáron, hullanak a tollak.
Rideg álmok köntösében, megbúvik a lélek,
fájó szárnyak ölelése, hitet ad a létnek.
Teljes hír
Mozgó, hideg didergés közt, vacognak a fogak,
hóesőben, vágyhatáron, hullanak a tollak.
Rideg álmok köntösében, megbúvik a lélek,
fájó szárnyak ölelése, hitet ad a létnek.
Annak, hogy van kiút, a káoszos semmiből,
van még meleg szívem, szalmából, és fényből.
Él még bennem szemerkényi, halovány szeretet,
Jégesőben olvadt fel, a folyton nyugvó élet.
Melegségben éget, hideg télben félek,
összesúgnak fejem felett, vágyak és remények.
Mélabúsan, harangok közt, nevem hangját mondják,
a százéves, magányos szomorú nagy fűzfák...