Térden állva könyörög...
Írta: gyongyszem555 Dátum: Október 28 2013 08:51:13
M
Azt mondta, így nem szeretett senkit sem,
jó volt nekem, minden szavát elhittem,
aztán jött a hideg tél és megfagyott,
szerelmének kihűlt lángja, elhagyott.
Teljes hír
Október volt, nagymamáknak szép nyara,
bársonyos volt minden egyes szép szava
őszi napfény csillogott két szemében,
őrjítően szép vágya a lelkében.
Azt mondta, így nem szeretett senkit sem,
jó volt nekem, minden szavát elhittem,
aztán jött a hideg tél és megfagyott,
szerelmének kihűlt lángja, elhagyott.
Tavasztündér visszahozta, mosolyog,
térden állva könyörög és úgy zokog,
lábam elé hinti rózsa szirmait
feltárja a szíve összes titkait.
Megbocsájtok, hisz' még mindig szeretem,
Ő jelenti egyedül a fényt nekem,
Meg kell tudni bocsájtani szép erény,
hogyha szeretsz, s kell Neked még ez a fény.